A 2013-as évjárat borai
2013-ban semmilyen szempontból nem lehetett kifogásunk. Nagyon szép őszünk volt, kivételesen hosszúra nyúlt a szőlő érésének a legutolsó és legkritikusabb időszaka. A lassú és hűvös érés során megmaradtak az izgalmas savak és volt idő a komplexebb aromák kialakulására.A 2009-es jégverés és a 2010-es özönvíz év megtanítot arra, hogy bármennyire is szép az eredmény, ha az amúgy is alacsony hozam nagy részét elviszi valami csapás akkor nehéz örülni annak a jónak amit hagy a természet. 2013-ban jól jött ki a lépés és annyi termésünk volt amennyire az ültetvényeinket beállítottuk metszéskor.A fogyasztót természetesen a bor mint végeredmény érdekli a legjobban, viszont a termelőnek nem mindegy, hogy milyen költséggel és mennyi izzadsággal éri el a kitűzött cét. 2013-ban a kevés csapadék kedvezett a növényvédelemnek. Négy kör permetezéssel meg tudtuk úszni az idényt. Kivételsen alacsony környezeti terhelést jelentett a 2013-as év. Ugyanakkor a szüret nagyon elhúzodott. Foyamatos nyomás alatt és sok kétely között szedtük napról-napra azokat a fürtöket amiket jónak tartottunk.
Összességében csak akkor lehetett volna jobb az év, ha a virágzáskor jobb idő lett volna és nyáron esett volna néha eső. Ennyi szépséghibával még így a kimagaslóan jó évjáratok közé tartozik a 2013-asA juhfarknak különösen kedvezett az időjárás 2013-ban. Ismét a golyóállóságát bizonyította a fajta. Egyszerűen megbízható és jó. Nagyon szép példája annak, hogy mennyire meghálálja a szőlő a törődést. Egyre inkább meg vagyok győződve arrül, hogy a Somlón a juhfarkra kell osztani a főszerepet.
A 2012-es évjárat borai
A száraz 2011-es évet egy még aszályosabb év követett. A talaj víztartalékai nagyon korán kimerültek és ez próbára tette a szőlőt is.
Az érési folyamatok nagyon lelassultak és néhány vágóban már augusztus derekén a télre készülődve kezdtek lehullani a levelek. Ezt az időjárást az olaszrizling és a juhfark viselte meg a legjobban. A hárslevelű és a tramini viszont példásan állt helyt.
A 2011-es évjárat borai
A 2010-es év feltöltötte a talaj víztartalékait. Így az aránylag aszályos évet minden komolyabb probléma nélkül vette a szőlő.
Az évjárat minden szempontból a jobbak közé tartozik. A szőlő pár héttel a vártnál korábban kezdett érni és így komoly játékteret adott nekünk borászati téren. Bőségesen tudtunk száraz bornak is és maradékcukros bornak is szüretelni.
A 2011-es évjárat kiemelkedő bora a furmint A magasabban fekvő bakművelésű furmint ültetvényben, kövesebb talajon szigorúbb hozamkorlátozással (0.6kg/tőke) művelt úgy másfél ezer tőke és az úgy 1kg/tőke hozamra beállított kordonos ugyancsak 1500 tőke furmint idén nagyjából 1500 liter mustot adott átlagban 20.3 magyar mustfokkal.
A fürtök kicsattanóan egészségesek és tökéletesen érettek voltak, töppedésnek vagy botritisnek idén nyoma sem volt.
A 2010-es évjárat borai
A 2010-es egy sok áldozattal járó, nehéz évjárat volt. A jó vízelvezetésű ültetvényeken, gyors és hatékony növényvédelemmel, egy nagy adag szerencsével lehetett ebből az évből is jó borokat palackozni.
A Somló-hegyre jellemző 650-700mm éves csapadék helyett a mi ültetvényeinken 1050mm eső esett a szőlészeti év során. A kimagaslóan sok csapadékkal persze együtt járt a napsütéses órák alacsony száma.
A 2009-es jégverést még mindig szenvedő szőlőtőkék szinte maguk korlátozták le a várható termés mennyiségét. Ennek és az október vége felén áldásként érkező 10-15 viszonylag napos és meleg időnek köszönhetően mégis beérett szőlő. Minden fajtát 20-22 magyar mustfok környékén szüreteltünk.
Az évjárat borai az előzetes várakozással ellentétben nem karcos savúak. A 6-8 g/l savtartalom szinte mérsékeltnek is mondható somlói viszonylatban. Az évjárat különlegessége, hogy az élénk savérzet mellé minden borunknál 30g/l körüli cukormentes szárazanyagtartalom párosul. Vagyis töppedés és botritisz nélkül is sikerült koncentrált, tartalmas borokat palackozni úgy, hogy közben a maradékcukrot és az alkoholt a terveink szerint sikerült kordában tartani.
A 2009-es évjárat borai
A 2008-es évjárat borai
A Hilla harmadik évjárata készült el idén. Stílusában, tartalmában hű a korábbi évjáratokhoz, de a házasítás idejének megválasztásával és a hordómunka finomításával igyekeztünk újítani, fejlődni.
2008 Hárslevelű
A hárslevelű kötelező feladat a Somlón, mégis szerencsére tucatnyi megoldást kínál megannyi pince. Idén először tiszta fajtaborként is palackoztuk azt amit nálunk mutat ez a nagyszerű fajta.
2008 Tramini
A Somló bemutatása egy harsány, buja, szókimondó fajtával nem egyszerű feladat.Évek óta vártuk, hogy egyszer sikerüljön egy magas extraktartalmú, koncentrált, de élénk savakkal rendelkező Traminit tudjunk palackozni. Idén egy 200 literes hordónyi mennyiségben sikerült.
A 2007-es évjárat borai
2007 Hilla cuvée
Az új Hilla méltó folytatása a korábbi évjáratnak. A magasabb alkohol, cukor, savtartalom és extrakt mind tükrözi a 2007-es évjárat szélsőséges időjárását. Nagy kockázatot és áldozatokat vállaltunk azzal, hogy megvártuk a szőlő teljes érettségét, de az eredmény azt igazolta, hogy megérte. Ez a házasítás a birtok három fő fajtájából lett összeállítva. Alapvetően hárslevelűre épülő, juhfarkkal és furminttal kiegészített félédes bor.
2007 Hárslevelű
Alig 300 palack került letöltésre ugyanabból a hárslevelűből ami a Hilla gerincét is adja. A fajta és a stílus ebben a borban a Somló mineralitása és ásványossága mögé kerül és a gyümölcsösség is inkább az érettségről, vastagságról, olajosságról szól. A maga 16 fokos alkoholtartalmával és határozott savtartalmával mindenképpen egy tekintélytparancsoló tétel.
2007 Juhfark
A pincészet első piacra kerülő évjárata a juhfark fajtából. Úgy 7 év keresgélés és kisérletezés után úgy érezzük, hogy sikerült megtalálnunk az egykoron elveszett utat ehhez a szerény fajtához, ami talán a legjobban képes bemutatni a Somlót. Nagyjából 1500 palac került letöltésre ebből a tételből, ami idén szárazra sikerült.
A 2006-os évjárat
2006 Hilla cuvée
A pincészetünk első piacra szánt tétele ez a bor. Hat év munka után úgy éreztük, hogy megtaláltuk a saját hangunkat és sikerült olyan somlói bort készíteni, ami méltó a borvidékhez.